Sztrómateisz – Szőttesek II-III-IV. könyv
| Szerző: | Alexandriai Kelemen | ||
| Fordító: | Tóth Vencel OFM | ||
Sorozat: |
Ókeresztény Örökségünk 23./2 |
||
| Megjelenés: | 2022 | ||
| Kötéstípus: | Puhakötés | ||
| Terjedelem: | 352 oldal, 130 x 205 mm | ||
| Ár: | 3900 Ft |
Alexandriai Kelemen művének célja az volt, hogy a keresztény híveket a hitigazságokról meggyőzze, mégpedig filozófiailag megalapozott érvekkel.Gondolatait nagyobb témakörök köré elrendezve érdekesen, a szőnyegek szövésére emlékeztető módon fejti ki: kiragad egy gondolatot, majd ejti egy vagy több más kedvéért, aztán a gondolat távolabb ismét föltűnik. Mivel azonban az empirikus és szkeptikus irányzatok hódítottak az ő korában, a klasszikus szerzőkre hivatkozva akaratlanul is hozzájárult azok tanulmányozásának fölélesztéséhez, így műve egyben filozófiatörténeti forrásművé is vált. A művet olvasva egyrészt közvetve megismerhetjük a kereszténységet a második században foglalkoztató kérdéseket, másrészt közvetlenül a rájuk adott, filozófiai tanokkal megtámogatott válaszokat. Ezzel egyszersmind azt is megláthatjuk, hogy nagyjából fél évezreddel Arisztotelész halála után hogyan értelmezték az ókori szellemi vezetők a klasszikus görög filozófia tanításait.
Sztrómateisz – Szőttesek V-VI-VII-VIII. könyv
Alexandriai Kelemen
Babarczi-Győrffy Andrea, Dolhai Lajos, Orosz Atanáz, Perendy László, Tóth Vencel
Tóth Vencel
Jel Kiadó
Ókeresztény Örökségünk 23./3
2024 szeptember 27.
puhatáblás, ragasztókötés
130 x 205 mm
372
4100 Ft
Alexandriai Kelemen művének célja az volt, hogy a keresztény híveket a hitigazságokról meggyőzze, mégpedig filozófiailag megalapozott érvekkel.Gondolatait nagyobb témakörök köré elrendezve érdekesen, a szőnyegek szövésére emlékeztető módon fejti ki: kiragad egy gondolatot, majd ejti egy vagy több más kedvéért, aztán a gondolat távolabb ismét föltűnik. Mivel azonban az empirikus és szkeptikus irányzatok hódítottak az ő korában, a klasszikus szerzőkre hivatkozva akaratlanul is hozzájárult azok tanulmányozásának fölélesztéséhez, így műve egyben filozófiatörténeti forrásművé is vált. A művet olvasva egyrészt közvetve megismerhetjük a kereszténységet a második században foglalkoztató kérdéseket, másrészt közvetlenül a rájuk adott, filozófiai tanokkal megtámogatott válaszokat. Ezzel egyszersmind azt is megláthatjuk, hogy nagyjából fél évezreddel Arisztotelész halála után hogyan értelmezték az ókori szellemi vezetők a klasszikus görög filozófia tanításait.
