Szerző:

Szerkesztő:

Fordító:

Kiadó:

Megjelenés:

Kötés:

Méret:

Oldalszám:

Fogyasztói ár:

A Christus vincit (Krisztus győz) az első könyvhosszúságú interjú Athanasius Schneiderrel, a Szűz Máriáról nevezett astanai főegyházmegye (Kazahsztán) segédpüspökével.
A Christus vincit címet maga Schneider püspök atya választotta. Mindenekelőtt az ragadta meg a latin kifejezésben, hogy reménnyel tölti el a híveket, és bátorítja őket. Az alcímet („Krisztus győzelme a kor sötétsége felett”) János evangéliuma prológusának egyik verse ihlette: „A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta fel” (Jn 1,5). Ez a vers tökéletesen felrajzolja a beszélgetés ívét, és pontosan megragadja a remény lelkiségét, amely teljesen átjárja a szöveget.
A kötet olvasása hozzásegíthet bennünket, hogy jobban megszívleljük Athanasius Schneider prófétai szavait, amelyet 2016-ban intézett hozzánk, magyarokhoz: „Remélem, a magyarok hűségesek lesznek Mária országához, hogy valóban Miasszonyunk, a Boldogságos Szűz Mária uralkodhasson benne. Krisztus uralma pedig mindig Márián keresztül valósul meg. És ha Önök Mária országa (Regnum Marianum), akkor egyben az Oltáriszentség országának (Regnum Eucharisticum) is kell lenniük. Bárcsak növekedne Magyarországon az eucharisztikus Úr szeretete, tisztelete és óvó védelme!”

Szerző:

Kiadó:

Megjelenés:

Kötés:

Méret:

Oldalszám:

Fogyasztói ár:

A szerző, jelen tanulmánya nem csupán informálja az olvasót rendkívüli pontos adatok sokaságával, és igen bonyolult egymásba fonódó eszmék bemutatásával a nyugati civilizáció mélyrétegének alakulásáról az utóbbi kétszáz évben, hanem útikalauzt is ad olvasói kezébe, amelyben jelezve vannak a zsákutcák és terek, ahol az eretnekségek találkoznak. Ugyanakkor ki is vezet a zsákutcákból a rejtett jelenlétével Annak, Aki egyszer azt mondotta: „én vagyok az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6).

A szerző a teológiai zsákutcák keletkezésének okát a helytelen filozófiai alapokból kiinduló keresztény gondolkodásban jelöli meg. Nem csoda, hogy az elmúlt kétszáz év alatt dudvaszerűen termelődő eretnekségek, még ha Szent X. Piusz pápa hatására megritkulni látszottak is, az utóbbi ötven évben még nagyobb erővel robbantak be az Egyház életébe, hiszen a bölcseleti biztos alapok gyökerét kezdték elhallgatni, majd tagadni az emberi természetet, és új embert akartak „teremteni”.

A jelen egyházi-világi szellemi káoszban igenis ki lehet igazodni a Krisztusban hívő embernek, aki tudja, hogy Krisztus Isten végső és teljes kinyilatkoztatása. Ám maga a kinyilatkoztatás fogalma is léket kapott akkor, amikor tagadni kezdték és tagadják egy olyan tekintély létezését, amely biztosan megmondja, hogy mi tartozik a kinyilatkoztatáshoz és mi nem tartozik hozzá. Szent Pál szerint, ha akár mi, akár egy mennyei angyal más evangéliumot hirdetne nektek, mint amit mi hirdetünk: „átkozott legyen!” (Gal 1,8). Szent Newman János Henrik szerint, ha nincs olyan tekintély, amely eldöntené, hogy mi számít kinyilatkoztatásnak, akkor nincs kinyilatkoztatás. Hogy ez a tekintély hogyan és mikor gyakorolja ezt a hatalmát, amely a hitletétemény őrzése és továbbadása, azt ebből a könyvből is érzékelhetjük.

Fontos látnunk, hogy az eretnekek mindig mást mondanak, a Katolikus Anyaszentegyház meg mindig ugyanazt. Itt nem egy felületesen értett konzervativizmus ütközik az ún. modernizmussal, hanem az örökkévaló a mulandóval.

Tartalomjegyzék:

Ajánlás (Székely János)
Előszó (P. Barsi Balázs OFM)
Bevezetés

SZELLEMI ELŐZMÉNYEK
Kitekintés a középkorra
(A tomizmus alapjai röviden; Kettős támadás az alapok kapcsán; A régi ferences iskola; Az újabb ferences iskola; A nominalizmus és hatása)
Viszonyok a 19. század elején (A katolicizmus helyzete és Kant hatása; A romantika ellenforradalmi katolicizmusa)

XVI. GERGELY PÁPA KÜZDELME AZ ERETNEKSÉGEKKEL
Tradicionalizmus
Liberális katolicizmus (A fiatal Lamennais; Egy másik fajta liberális katolicizmus; L’Avenir; XVI. Gergely és a liberális katolicizmus elítélése)

Szemiracionalizmus

BOLDOG IX. PIUSZ KÜZDELME AZ ERETNEKSÉGEKKEL
IX. Piusz és a Qui pluribus
A XVI. Gergely pápasága után maradt eretnekségek
Ontologizmus
Döllinger, a Tübingeni Iskola és a német teológus-ellenzék
A Római Iskola és a neotomizmus kezdetei
A Quanta cura és a Syllabus
Az I. Vatikáni Zsinat (A zsinat lefolyása röviden; A Dei filius konstitúció; A Pastor aeternus konstitúció)

XIII. LEÓ REFORMPÁPASÁGA
XIII. Leóról röviden
Az Aeterni patris
Neotomizmus XIII. Leó pápasága idején
Amerikanizmus
Reformkatolicizmus és a Pápai Biblia Bizottság

SZENT X. PIUSZ KÜZDELME AZ ERETNEKSÉGEKKEL
A szentéletű konzervatív reformpápa
A modernista válság kibontakozása (A modernizmus bölcseleti alapjai; A modernizmus egzegetikai alapjai és a Biblikus Bizottság állásfoglalásai; Jelentősebb modernista szerzők; Modernizmus a Pascendi tükrében)
A modernizmus megfékezése (A Tanítóhivatal rendelkezései; Az integrizmus; Neotomizmus X. Piusz pápasága alatt)