Szent István király intelmei

„Mivel felfogom és tökéletesen érzékelem, hogy mindent, amit Isten akarata megalkotott és eleve elrendelése elrendezett – mind a tágas mennybolton, mind a földnek az emberi élet számára alkalmas tájain – törvény éltet és tart fenn; s mivel azt is bizonyosan tudom, hogy mindazok összességét, amiket Isten kegyelme az emberi élet haszna és méltósága érdekében adományozott: tudniillik a királyságokat, a consulságokat, a hercegségeket, az ispánságokat, a főpapi tisztségeket és egyéb méltóságokat részint isteni tanítások és rendelkezések, részint világi – mégpedig nemes, korban előrehaladott férfiaktól származó – tanácsok és javaslatok irányítják, védelmezik, osztják szét és egyesítik; és mert kétséget kizáróan tudom, hogy a földön mindenütt minden rendbéliek, bármely méltóságban vannak is, nemcsak kísérőiket, barátaikat, szolgáikat tanítják, látják el tanácsokkal és javaslatokkal, hanem a gyermekeiket is, így hát én sem restellem, hőn szeretett fiam, hogy az evilági életemben tanítsalak, tanácsokkal és javaslatokkal lássalak el téged, hogy általuk szebbé tehesd mind a magad, mind az alattvalóid erkölcseit, amikor majd – ha a legfőbb hatalom is engedi – utánam uralkodni fogsz.” Így írt Szent István király intelmeiben fiához, Imre herceghez. Idézetekből talán ismerős az eredetileg Erkölcsökre oktató könyvecske címet viselő mű, amelyet a maga teljességében olvashatnak és Lukács Sándor előadásában meg is hallgathatnak a Jel Kiadó és a Magyar Katolikus Rádió gondozásában megjelent Szent István király intelmei című hangoskönyvben.