Zsoltármagyarázatok – II. kötet

Szent Ágoston hívő áhítattal közeledik a zsoltárok szövegéhez, amelyet szent szövegnek tekint, csak ritkán tesz kritikai megjegyzést a fordításról. Tudja, hogy a Szentlélek művét tárja fel hallgatóságának, amely misztériumokat tartalmaz. Zörget, és megmutatja, hogy a zörgetőnek ajtó nyílik; aki keres, talál, ha nem fölényesen és önmagát igazoló erőszakkal akarja megfejteni a titkot. Ágoston arra tanít, hogy a zsoltárokban az Egyház hangját halljuk: a Fő és a Test, Krisztus és a hívők imádságát, amely hol egy, hol több szólamban szólal meg. Ez a hang önmagában misztérium: néha nehéz megmondani, hogy az Úr Krisztus imádkozza- e a zsoltárt, vagy teste, az Egyház. Mindazonáltal a Vőlegény Krisztus és a Menyasszony Egyház szerelme hitelesíti a közös hangot.