Mit tegyek, hogy üdvözüljek?

Elegendő-e olvasni-böngészni az evangéliumokat, vagy jó lenne egy „két lábon járó evangélium”, aki naprakész választ ad a legnagyobb kérdésre: „Mit tegyek, hogy üdvözüljek?” A korai egyiptomi szerzetesek által adott válaszok a konkrét helyzetekben talán még meghökkentőbbek, mint Jézus egyes kijelentései, amelyeket sokszor csak jámbor tanácsokként kezelünk. Mint egymástól élesen különböző s mégis összefüggő egységbe tömörülő mozaikkockák jelennek meg előttünk a szinte az önmegvetésig szigorú aszkézis és az utolsó ruhadarabját is odaadó emberszeretet, a kemény kétkezi munka és a világmegvetés, a világi műveltség elutasítása és mélységes emberismeretről tanúskodó bölcsesség, a hírnévtől való majdnem beteges irtózás és az isteni dicsőség aurájával járó, megdöbbentő csodák, harc a démonokkal és az emberi szenvedélyekkel. Egy, az V. század végén élt kompilátor, a kopt nyelvű szájhagyományban élő mondásokból, pár soros anekdotákból, csattanós kis történetekből állította össze ábécésorrendben, görög nyelven a később Apophthegmata Patrum címen ismert gyűjteményt, amelyet hamarosan latin, örmény, szír nyelvre is lefordítottak.